MACSOI

A „Kályhás” szakmunkásképzés átalakítása

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2011 elején 49 szakma képzési rendszerének felülvizsgálata kezdődött el. Ezek között volt a kályhás szakma is (Építőipar, 9-es szakmacsoport), sok más építőipari szakma mellett.
A feladatot négyen végeztük: Herczku Gyula, Nagy András, Pados Antal és jómagam.

A jelenlegi képzés az általános iskola után Szakmunkásképző Intézetben 2 év tanulmányi idő, míg felnőttképzés esetén 6-12 hónap. A Nemzetgazdasági Minisztérium végleges elfogadása után a két év háromra nő, már a szeptemberben induló évfolyamoktól kezdődően.
A szakképzési idő két évről háromra történő emelése teszi lehetővé az egyre korszerűbb berendezések és technológiák megértését, és a több irányú tevékenységi folyamatok begyakorlását.
Azzal, hogy az első évtől kezdődően találkoznak a tanulók a választott szakmájuk gyakorlatával, sokkal erősebb a kötődés, és ez által nagyobb a belső motiváció, tehát könnyebb és jobb tudás- és tapasztalat-átadás érhető el.

A tanrendben az eddigi 40 : 60 % elmélet : gyakorlat arány 30 : 70 %-ra változik.
A képzésben a gyakorlat arányának növelése – ha megvannak a műhely és a gyakorlati képzőhely mennyiségi és minőségi lehetőségei – segíti a tanultak begyakorlását. Így az iskola elvégzése után a tanulótól szigorúbban várható el az önálló, jó minőségű, céltudatos munka, és hamarabb válhat önálló szakemberré is.
A megnövekedő gyakorlati képzési idő nem csak a szakma biztosabb elsajátításának lehetősége, hanem nagy felelősség is, mind a képző intézet tanműhelye, mind a vállalkozói gyakorlati képző hely, mind a Kamara számára a felszereltség, a szervezettség és mindezek ellenőrzése szempontjából.

A külön Cserépkályha-készítő és a Kandallóépítő részszakképesítés megszűnik, csak Kályhás szakképesítés lesz.
A tüzelőberendezések hatásfokának javulását, és a környezetünkbe kerülő káros anyagok mennyiségének a csökkentését, az egyre fejlődő tudományos ismereteket alkalmazó tervezés és a pontos kivitelezés teszi lehetővé. A két szakterület között egyre elmosódottabb a határvonal. A megrendelő sok esetben saját ismeretei alapján nem is tudja eldönteni, hogy milyen tüzelőberendezésre van szüksége. Az építő szakembernek nem csak ismernie kell az egyes tüzelőberendezések jellemzőit, hanem egyre több esetben szaktanácsot is kell adnia, és a megrendelő igényei szerint meg kell tudja tervezni is.

A tananyagból az idejét múlt részek kimaradtak, illetve lényegesen kisebb hangsúllyal és időfelhasználással a szakmatörténeti részbe kerültek.
A szakma ismeretanyaga az elmúlt időszakban jelentősen változott, és az elkövetkező időszakban egyre szigorúbb gazdasági és környezetterhelési előírásoknak kell megfelelnie.
A tananyagban a követelménymodulok (fejezetek) és a tananyagegységek (alcímek) átcsoportosításával, összevonásával és új ismeretek beépítésével a fejlődés követését, és a könnyebb áttekinthetőséget és a megértést kívántuk segíteni.

Az eddigi tananyag 4 modulban 20 tananyagegység volt, az új rendszer 3 modulban 13 tananyagegység 408 elméleti + 143 gyakorlati = 551 tananyagelemmel.
A régi, 2 éves képzési tanrend fejezetei és az összes ráfordítandó óraszámok a következők:
Építőipari közös feladatok 252 óra
Általános vállalkozási feladatok 164 óra
Tüzelőszerkezet beépítése 497 óra
Kályha építése 787 óra

Az új, 3 éves képzési tanrend fejezetei és óraszámai pedig:
Építőipari közös ismeretek 230 óra (benne a munkajog és a vállalkozási ismeretek is)
Tüzelőberendezés telepítése 771 óra
Tüzelőberendezés építése 1289 óra

Az új rendszer Építőipari közös ismeretek fejezete főleg elméleti, tartalma: A munkavégzés komplex feltételei, Építőipari műszaki rajz, Biztonságos munkavégzés feltételei, Építési alapismeretek, Munkajog és vállalkozási ismeretek.
A többi építőipari szakmával közös ismeretekkel együtt a műszaki rajz alapjait is itt ismerheti meg a tanuló.

A Tüzelőberendezés telepítése fejezet inkább elméleti, tartalma: Tüzelőberendezés felmérése, Tervezése, Építésének előkészítése, Átadása és a Kályhacsempe gyártása.
Az alcímek közül a leghangsúlyosabb a tervezés 468 órával, benne többek között a hőtani, tüzelés- és légtechnikai fogalmak és számítások.

A Tüzelőberendezés építése fejezet főleg gyakorlati, tartalma: Kályha építése, átrakása – 666 óra, Kandalló építése – 378 óra, és a Kemence és tűzhely építése – 245 óra.

Mindez természetesen csak a kereteket szabja meg, a tanuló nevelése és tanítása az oktatási intézmények felelősségteljes feladata.
A szakiskolák tanáraitól sok panaszt hallottunk az általános iskolai alapképzés hiányosságairól, ami esetenként nagyon nehezíti oktató munkájukat.
Bármilyen szintű szakmai munka alapfeltétele a szaktudáson és a pontosságon kívül a tisztesség. Itt, visszatekintve az elmúlt évtizedre, vagy akár egy bő fél évszázadra, -az esetenkénti jó családi példákon kívül,- sajnos többnyire rossz erkölcsi példaképeket mutattunk fel az ifjúságnak.

A tananyag keretbe foglalása után augusztus – szeptemberben a vizsgafeladat gyűjteményt kell összeállítani úgy, hogy a tudatos gyakorlati munkát lehessen értékelni a szakvizsga során.
A gyorsuló technikai fejlődés követéséhez egyre elengedhetetlenebb az alapképzés után a folyamatos, az egész szakmai tevékenységi időre kiterjesztett továbbképzés. Így a mestervizsga –aminek a tananyagát az alkalmazott tudás szigorúbb számonkérése miatt szintén felül kéne vizsgálni,- egy szinttel való feljebb lépést jelent, de nem a folyamat befejezését.

Mindannyian tudjuk, - szerencsére a szakképzés irányítását végző Kamara is, - hogy még egy alapvetően fontos dolog régóta hiányzik a szakma színvonalának emeléséhez: ez pedig az új szakmai és környezetvédelmi ismeretekre épülő, és a gyakorlati oktatáshoz is segítséget nyújtó tankönyv.

Henszelmann Imre
szaktanácsadó